• Először az árbócdőlést és a vorstag hosszát kell beállítani:

  • sportos vitorlázás esetén a célunk a 3 fokos árbócdőlés megtalálása

  • a hajó nyugalomban áll, egyenesen, a vízvonalon fekszik a vízen (nincs félreterhelve semerre)

  • az achter laza, libeg, egyáltalán nem húzza az árbócot.

  • a vantnik éppen csak annyit tartanak, hogy az árbóc ne dőljön ki

  • semmilyen vitorla, kötél, egyéb súly nem lehet sem a vorstag-on, sem a bum-on

  • a bumot maximálisan kitoljuk bármelyik oldalra

  • megmérjük, hogy a toptól méterben(!!!) milyen távolra van a bum befogási pontja

  • a grószfallra kötjük a 2-3 kilós súlyt, és hagyjuk szabadon lógni az árbóc mögött, a deck fölött kb 10 cm-el

  • a bum árbóchoz való befogási pontjában megmérjük a grószfall és az árbóc vízszintes távolságát

  • a kívánt (3 fokos dőlés) távolságot ki tudjuk számolni: a bum befogási pontjának árbóctoptól való távolsága méterben * 5,23 = a szabadon lógó grószfall és az árbóc közötti távolság cm-ben. (Pl: a top-tól a bum befogási pontja 11,25 méterre van. Ekkor 11,25 * 5,23 = 58,8375 cm -> ennyi legyen a grószfall és az árbóc távolsága egymástól)

  • addig húzzuk vagy engedjük a vorstag-ot, amíg az árbóc be nem áll a megfelelő helyzetbe

  • ekkor lefixáljuk véglegesre a vorstagot, mert ez lesz a szükséges és egyben végleges hossza!!!

• Aztán a vantnikat kell a kikötőben beállítani:

  • a felső vantninak kell erősebben meghúzva lennie. Sokkal. Ezek az árbócok hajlamosak arra, hogy már közepes szélben az árbóc közepétől kezdve egyre erősebben hajlanak lee-be. Ezt kell megfogni annyira, amennyire csak lehet.

  • az alsó vantninak csak annyira kell feszesnek lennie, hogy megakadályozza az árbóc alsó részének az előre való libegését menet közben. Annyira kell csak meghúzni, hogy az árbóc EGYENESEN álljon. Ha terhelés nélkül egy kicsit is visszagörbül, az már sok! (De annyira legyen meghúzva, hogy az árbóc jelentős terhelés nélkül ne tudjon előre görbülni.)

  • az árbóc akkor áll egyenesen, ha a grószfallt kifeszítve a kötél ugyanazon pontján érinti mindkét felső vantni talpát, mindkét oldalon

  • az achter továbbra is csak alig tart

• Aztán ellenőrizzük a szálingokat:

  • fel kell húzni valakit, és meg kell mérni a száling és a vantni által bezárt szöget alul is, meg felül is

  • akkor jó a száling beállítása, ha a vantnival bezárt szöge alul is és felül is ugyanannyi.

  • ha nem ugyanannyi, akkor lazítani kell kicsit a vantnin, majd a szálingon állítani, végül visszafeszíteni a vantnit a megfelelő állapotra (esetlegesen a vantnikat újra be kell állítani)

• végül állítsuk be a bum magasságát:

  • lehetőleg szélcsendes idöt válasszunk

  • lazítsuk fel kicsit a bum bekötését (azért tartson, és maradjon benne az árbócban!)

  • húzzuk fel a grószt szigorúan a top-ra, és erősen fixáljuk a fall-t

  • jelöljük meg filccel a Cunningham szem magasságát az árbócon

  • akasszuk be a Cunningham-et

  • tépjük meg a Cunningham-et teljesen, ezzel feszítsük ki maximálisan az első élet

  • a bum bekötési pontja akkor van jó helyen, ha a bekötési pont és a lefeszített Cunningham szem távolsága kb ugyanannyi, mint a laza és a lefeszített Cunningham szem helyzete közötti távolság.

  • fixáljuk stabilan a bum-ot, ez lesz a végleges helye

Az egész akkor jó, ha:

• szélben az árbóc felső része nem, vagy csak minimálisan dől lee-be

• az árbóc előre-hátra görbíthető az achterrel, de sosem görbül negatívba

• az achter teljes (kézi) erővel való meghúzása után az árbóc egy egyenletes, harmonikus görbületet mutat. Ha ez nem következik be, akkor a vantnikon kell állítani.

• a grósz kreuz-ban az árbóc görbítésével, az alsó él kifeszítésével, az alba letépésével és a Cunningham letépésével kilaposítható, azonban mindezek fellazításával/elengedésével raum-ban kihasasítható